Az okoseszközöktől a rajzasztalhoz – ovis rajzpályázat a XVIII. kerületben

Okoseszközökkel teli világunkban egyre kevesebbet rajzolnak a gyerekek, ezért a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XVIII. Kerületi Tagintézményének logopédiai munkacsoportja Játék a logopédiai foglalkozáson címmel rajzpályázatot hirdetett a beszédterápiára járó kerületi gyermekek számára, hogy kedvet kapjanak a rajzoláshoz.

logopédusok nagyon fontosnak tartják, hogy a képi kifejezések már óvodáskorban megjelenjenek, mert ez elősegíti a gyerekek fejlődését. A rajzpályázatra különféle technikával készült alkotások érkeztek, amelyeken megelevenedik a logopédiai órák játékossága, a foglalkozások hangulata.

– A kiscsoportos logopédiai terápiákba nyerhetünk bepillantást a rajzok segítségével – mondta az április 17-i eredményhirdetéskor Ácsné Gergely Katalin logopédus, a munkacsoport vezetője. –

A terápia során a kisgyermekek életkorához igazodva, játékos feladatokba ágyazottan végezzük a nyelv- és beszédfejlesztő munkánkat. A beszédterápiára járó gyermekek esetében pozitív megerősítést jelent a rajzpályázat, amelyre nyolcvan rajz érkezett, és mindegyiket kiállítjuk itt, a Lőrinci Nagykönyvtárban, ahol a gyerekek büszkén mutathatják meg az alkotásaikat.

Az eredményhirdetésen Marton Andrea és Antós Kata logopédusok adták át a díjakat. A könyvtár nevében gratuláló Kovácsné Lezancsek Olga elmondta: bízik abban, hogy a sikereken felbuzdulva további rajzolásra inspirálhatók a gyerekek.

Az értékelésnél elsődleges szempont volt az, hogy önállóan elkészített rajzról legyen szó, a kisgyermek megfelelő technikát használjon hozzá, a rajzolás során jól ossza be a teret, és jól ragadja meg az adott témát.

A nyertesek: Farkas Mirella (Kerekerdő Óvoda), Oláh Luca Ilona (Lurkó-liget), Kiss Dominik (Vadvirág).

A Hang Világnapja

A hang szó, fizikai értelemben olyan hullámként terjedő rezgést jelent, melyet a hallószerven keresztül felfogunk, és amely ezáltal hangérzetet kelt bennünk. Foglalkozhatunk vele fizikai jellemzői alapján, a beszéd oldaláról, vagy a zene mentén. Különböző megközelítéseivel más-más tudományág foglalkozik.

A Hang Világnapja alkalmából, melyet minden év április 16-án ünneplünk, a különböző tudományterületek szakemberei a hang fontosságára szeretnék felhívni a figyelmet. A hangra, amely meghatározza az életünket, folyamatosan körül vesz minket, sőt, mi is folyamatosan üzenünk általa a környezetünknek. A hang a társas kommunikáció egyik legfőbb alkotóeleme, a beszéd alapja. Személyiségünket, gondolatainkat, érzelmeinket mások számára is érzékelhetővé teszi.

Mindezért tehát kiemelten fontos felhívni a figyelmet a hangra. Nem csupán a létezése miatt, hanem azért is, mert számtalan módon tudunk tenni érte, hogy valóban egy életen át szolgáljon minket. Sokféle lehetőségünk van arra, hogy ápoljuk. A nyálkahártya szárazságának elkerülése ajánlott, a sok folyadék fogyasztásával (leginkább vízzel) elősegítjük a torok folyamatos hidratálást, ami hozzájárul az erőltetésmentes hanghasználathoz, továbbá érdemes kerülnünk a túlságosan hideg vagy szénsavas italok és ételek fogyasztását. A torokköszörülés elkerülése is a hangunk védelme miatt lényeges, a dohányzás és túlzott alkohol fogyasztás mellőzésével is hangunk egészségének megőrzését segítjük elő, csakúgy, mint a helyes testtartás és beszédtechnika elsajátításával, a hangunk pihentetésével, a túlerőltetés, kiabálás elkerülésével. Az egészséges életritmus kialakítása, a kialvatlanság és éjszakázások elkerülése szintén jótékonyan hat hangunkra is.

Természetesen előfordulhat, hogy hangunk nem úgy működik, ahogy szeretnénk, úgy érezzük „nem szolgál” elég jól minket. Ilyenkor érdemes szakember segítségét kérni. A foniáterek, fül-orr-gégészek, logopédusok megfelelő szakértelemmel kideríthetik a panasz okát, és jó eséllyel segíthetnek annak kiküszöbölésében. Mindenképpen érdemes szakemberhez fordulnunk, ha gyakran berekedünk, hangunk használatát követően gyakran torokfájásra panaszkodunk, ha gyakori, hogy elmegy a hangunk, ha hamar elfogy beszéd közben a levegőnk, ha nehezen tudunk hangosan beszélni, vagy túl halk a beszédünk, ha a mutálás esetleg hosszú ideig elhúzódna, ha beszéd közben feszültek az izmaink, ha gyakran elcsuklik a hangunk. Ezek mind-mind figyelemfelhívó jelek arra, hogy hangunk több törődést, ápolása szakember segítségét igényli.

A Hang Világnapja alkalmából érdemes megállnunk egy pillanatra és elgondolkodunk azon, hogy életünk mennyi területén használjuk hangunkat. Reggeltől estig, a családi, kollegiális, baráti kapcsolatinkban, a munkánk során, az ügyintézések, bevásárlások alkalmával mind-mind észrevétlenül számítunk hangunk működésére, anélkül, hogy belegondolnánk. Inkább csak akkor figyelünk fel jelentőségére, ha valamilyen okból kifolyólag hiánya miatt korlátozva vagyunk. Természetesen vannak olyan betegségek, melyek átmenetileg vagy tartósan a hangképzés elvesztésével járnak, de többnyire nem ez a jellemző. Érdemes tehát figyelnünk hangunk egészségnek megőrzésére, törődnünk vele, ápolnunk azt, megtennünk minden tőlünk telhetőt, hogy a hangunk, amely hatalmas kincs életünk során, minél hosszabb ideig tudjon a megfelelő módon „szolgálni minket”.

Gyógytestnevelés Hete 2018

Gyógytestnevelés Hete 2018 – Programismertető

Idén is megrendezésre kerül a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat szervezésében a Gyógytestnevelés Hete, ahol az érdeklődők betekintést nyerhetnek a gyógypedagógusok gyakorlati munkájába a főváros valamennyi kerületében. A programok egy része előzetes regisztrációhoz kötött!

A programismertető .pdf formátumban letölthető alább a ‘Download’ linkre kattintva!

Online lapozható programfüzet

Kérjük, klikkeljen az alábbi képre a lapozható programfüzet megnyitásához! Kérjük, klikkeljen az alábbi képre a lapozható programfüzet megnyitásához!
Gyógytestnevelés Hete 2018

A hang világnapja szakmai szimpózium Budapesten

Lassan közeledik A hang világnapja (World Voice Day – www.world-voice-day.org). A Magyar Fonetikai, Foniátriai és Logopédiai Társaság a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálattal közösen az idén is szakmai szimpózium keretében készül a világnap ünneplésére.

A rendezvény időpontja: 2018. április 16., hétfő.

Helyszín: Budapest, Zuglói Civil Ház, 1144 Budapest, Csertő park 12.

A szimpóziumon előadásokat hallgathatunk meg beszédtechnika, színpadi beszéd, foniátria, hangterápia, hangvizsgálat és fonetika témakörökben.

A szakmai szimpóziumon való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni az online jelentkezési lap kitöltésével lehet erre a linkre kattintva!

Augmentatív és alternatív kommunikáció

Mit is jelent ez a kissé idegenül csengő megnevezés? Egyre gyakrabban lehet itt-ott hallani, mégsem teljesen egyértelmű a jelentése.

Mindannyian használjuk, bizonyos elemei a mindennapi kommunikáció részét képezik, mégis ritkán gondolunk arra, hogy van, akinek ez jelenti az egyetlen kommunikációs módot.

Az Augmentatív és Alternatív Kommunikáció (AAK) tulajdonképpen a nem beszéden alapuló kommunikációt foglalja magába. Az augmentatív kommunikáció az érthető beszéd hiánya következtében, annak pótlására hivatott kommunikációs rendszerek csoportját jelenti, az alternatív szó pedig a választhatóságra utal. Az AAK tehát olyan kommunikációt kiegészítő eszközök segítségével történő kommunikációs forma, mely lehetőséget ad a súlyos nyelvi és/vagy beszédzavarral küzdő személyek kommunikációs akadályainak leküzdésére vagy csökkentésére. Eszközeinek segítségével szükségleteiket kifejezésre juttathatják, így mérsékelhető annak az esélye, hogy az érintett személy a kommunikációs zavarból fakadóan kirekesztődés, elszigetelődés, vagy identitásvesztés áldozata legyen.

Kiknek igazán hasznos az AAK?

A súlyos kommunikációs zavar a beszéd megértése és -produkciója terén is nehézséggel járhat. Az AAK mindkét esetben hatékony segítséget tud nyújtani az érintett számára, lehetővé teszi, hogy amit beszéd útján nem tudna megtenni, azt az AAK segítségével kommunikálhassa a környezete felé. Augmentatív és alternatív kommunikációra átmeneti zavarok, szerzett zavarok/betegségek, és élethosszig tartó zavarok/fogyatékosságok esetén is szükség lehet.

Mindannyian használunk augmentatív és alternatív kommunikációs elemeket, amikor a mindennapi kommunikáció során kézmozdulatokat teszünk, arckifejezésünkkel játszunk, vagy írunk. Azoknak azonban, akiknek állapotuk/betegségük/fogyatékosságuk miatt komplex kommunikációs szükségleteik vannak, az AAK az elsődleges kommunikációs mód, számukra ez nem kiegészítéskent szolgál. Szükségük van augmentatív és alternatív kommunikációra ahhoz, hogy minél pontosabban, a lehetőségeikhez mérten minél teljesebb értékűen tudjanak kommunikálni.

Mik az AAK kiegészítő kommunikációs eszközei?

Az AAK a kommunikációt kiegészítő eszközökkel segíti a beszéd útján meg nem érthető, illetve ki nem fejezhető szükségletek, érzések, gondolatok kommunikálását. Ide tartoznak pl. a gesztusnyelvek, jelnyelvek, képes kártyák, betűtáblák, tárgyak, számítógépes beszédgeneráló eszközök. Az európai régióban 1970 óta foglalkoznak ezzel a témával, azóta rohamos ütemben fejlődik. Az AAK eszközök folyamatos bővülése nagymértékben segíti a személyre szabott kommunikációs forma megtalálásának lehetőségét, továbbá bizonyított, hogy támogatóan hathat a nyelvi fejlődésre.

Ki foglalkozik AAK-val?

Az augmentatív és alternatív kommunikáció beépült a gyógypedagógiába, sőt annak egyre különállóbb tudományágaként van jelen, de elsősorban logopédiai szakterületnek tekintik. Az AAK használatát azonban más szakemberek, az érintett személy, az ő hozzátartozói, terapeutái, tanárai, pszichológusai, stb. együttes bevonásával érdemes megvalósítani.

Az AAK használata túlmutat egy hagyományostól eltérő kommunikációs forma megtanításán, célja az érintettekben felébreszteni a kommunikáció iránti vágyat, megláttatni velük a kommunikáció értelmét, lehetőséget adni nekik arra, hogy minél teljesebb formában kommunikálhassanak és tehessék környezetük számára világossá szükségleteiket, vágyaikat, gondolataikat. S bár vitathatatlanul nagy segítséget jelent a súlyos kommunikációs zavarban érintettek számára az AAK gyors ütemű fejlődése, a lehetőségek szélesedése, eszközei azonban a logopédia sok más területén is hatékonyan használhatóak.

A Logopédia Európai Napját 2004 óta minden év március 6-án ünneplik. A CPLOL (Európai Unió Logopédusainak Állandó bizottsága) a 2018-as évben az augmentatív és alternatív kommunikációt jelölte meg központi témájának. Ezen a napon Európa-szerte számos programot, megmozdulást szerveznek a logopédiai intézmények és szervezetek, hogy felhívják a figyelmet a szakma szerepére, tájékoztatást nyújtsanak a nyelvi és kommunikációs zavarok tüneteiről, és felhívják a figyelmet a fejlesztés fontosságára.

 

A 2018-as év központi témájáról – Augmentatív és Alternatív Kommunikáció – szóló angol nyelvű írás a www.cplol.eu oldalon, a Logopédia Európai Napjánál olvasható.